
jóga <szanszkrit juga ‘iga’>: indiai test-, légző- és szellemi meditációs gyakorlatrendszer, amelynek elemeit a →hinduizmus, a →buddhizmus és a →dzsainizmus egyaránt beépítette rendszerébe. A hagyomány szerint a hat →ásztika →darsana egyike, amely a →Védákat kinyilatkoztatásnak ismeri el, de sajátosan magyarázza. Elméletének első, klasszikus megfogalmazója Patandzsáli, egy tankönyv (Jógaszútra) szerzője. A ~ ered. a test és lélek leigázását jelenti, olyan állapot elérését, amely függetleníti az egyént a földi világtól, szabad áramlást biztosítva a mindent átható kozmikus energiának, s az időtlen, nyugvó lét szemlélésének. Vsz. az →Indus-völgyi kultúrában született, az →árják átvették, végső formáját pedig az asszimiláció folyamatában nyerte el. Célját az →upanisadok fogalmazták meg először. A ~ különböző változatai egymásba való átmenetet képeznek, különböző vallási igényeket elégítenek ki. A legismertebb és Ny-on is elterjedt formája a →hatha jóga, amely a test és az életenergiák kontrolljára légzőgyakorlatok és pózok (→ászanák) segítségével tanít. A →mantra ~ hangsorok, a jantra ~ geometriai alakzatok segítségével irányul az elme lecsendesítésére, a végső valóság felismerésére. A klasszikus ~ elismeri ugyan az örök, mindent tudó istenség létét, de ennek a világ menetére való befolyását nem. Életmód - (standard of life) alatt a társadalmi gazdaságtanban a fogyasztás jellegét értik, amint az bizonyos osztályokban, bizonyos foglalkozások mellett, stb. alakul. Az E. jellege tehát a szükségletkielégítés mennyiségétől és minőségétől függ; a szükségletkielégítés minősége tekintetében különösen a magasabb szellemi szükségletek, a szabad élvezetek, a fényüzés mérve gyakorol az életmódra befolyást. Az életmód. kérdése az alsóbb osztályokban kiváló fontossággal bir, mert bizonyos körülmények között astandard of life emelkedése kedvezőbb jövedelmi viszonyok alakulására és állandósítására bir befolyással.

Ingyenes hírdetési lehetőség mindenki számára!