LEXIKONOK :

Lexikon - Enciklopédia: (az angoloknál Ciklopédia néven is), görögből származó szó, mely eredetileg ama körét jelezte az ismereteknek, tudományoknak és művészeteknek, melyeket az ó-koriak az encyclios disciplina (gör. enciklioz paibeia) kifejezés alá foglaltak és melyeket minden szabad görögnek és rómainak ifjuságában el kellett sajátítania. E hét tárgy az ó-korban valamint a középkorban a grammatika, aritmetika, geometria, asztronomia, muzsika, dialektika, tehát az u. n. hét szabad művészet volt. Ma E. alatt általában oly művet értenek, mely az emberi todományok és művészetek összességéről (egyetemes E.-k) v. pedig ezeknek bizonyos meghatározott szükebb köréről (részleges E.-k) adnak áttekintést. Annak a szükséglete, hogy ilyen E.-kban a tudományos ismeretek egész körét felöleljék, csak az ujabb korban, a tudományoknak mind szélesebb körben való mivelésével lépett előtérbe. Aristotelés iratai és Varro: Rerum humanarum et divinarum antiquitates et disciplinae (elvesztett) c. műve, Plinius: Historia naturalisa, Martianus Capella: Satiriconja mindazáltal már E. számba mehetnek. Ezekhez sorakoznak: Isidorus Hispalensis: Originum seu etymologiarum libri XX (600) c. művével és Hrabanus Maurus (850); az egyetemes E.-k korszaka mindazáltal csak a XIII. sz.-ban Beauvais Vince: Speculum majus (1250) és Lullus Rajmond Ars magna (1300 táján) c. munkáival köszönt be; ez utóbbiban legelőször történik kisérlet az anyag filozofiai feldolgozására. A valódi bölcseleti alapot azonban Verulami Bacon (l. o.) vetette meg Instauratio magna c. munkájában. Az E. elnevezést azonban (Speculum v. Summa helyett), ugy látszik, Scalich P. alkalmazta először Encyclopaedia seu Orbis disciplinarum epistemon (Basel, 1559) c. művében. Reisch Margarita philosophica-ja is később az Encycloéaedia nevet vette fel. Az első nagyobb terjedelmü E. a német Alsted Cursus philosophici encyclopaediája (Herborn 1620, 4 köt.) Azóta nagyon megszaporodtak az olyan munkák, melyeknek az egyetemes tudás szisztematikus rendezése képezi tárgyát; ilyenek p. Morhof: Polyhistora, Condillac: Cours d'étudeje; Németországban Sulzer: Kurzer Begriff aller Wissenschaften (Berlin, 1756); Sulzer követői Adelung, Reimarus, Klügel és Buhle voltak. Uj korszaka kezdődött az E.-knak a Kant-féle filozofiával; a Kant elveit követte Eschenburg János Joachim: Lehrbuch der Wissenschaftskunde (Berlin 1792. 3. kiad. u. o. 1809) c. művében, ugyanilyen értelemben irta Schmid: Allgemeine Encyclopaedie und Methodologie der Wissenschaften c. munkáját (Jena, 1810), melyet Schaller Encyclopaedie u. Methodologie der Wissenschaften für Studierende c. munkává dolgozott át. A később megjelent nagyobbszabásu művek közül Kirchner: Akademische Propädeutik-je (Lipcse, 1842) és Hodegetik-je (u.o. 1852) a nevezetesebbek. Egyes, rendszeres művek nagyobb gyüjteményeit is E. névvel ruházták fel. Nevezetesebbek: Snell: Encyclopädie sämtlicher Kenntnisse oder Schulwissenschaften (Giessen. 1805-1815. 19 köt.); a Taylor Coleridge eszméje szerint készült: Encyclopaedia Metropolitana (London, 1818-1845. 30 köt.); Lardner: Cabinet Cyclopaediája (u. o. 1830 óta, 132 köt.); Neue E. der Wissenschaften und Künste (Stuttgart, 1847-1852. 8 köt.); Allgemeine E. der Physik, Karstentól, Helmholtztól, Lammonttól, stb.