MEZŐGAZDASÁG :

Mezőgazdaság: a nemzetgazdaság ága; legfontosabb ágazatai: a →növénytermesztés és az →állattenyésztés, tágabb értelemben az →erdészet és a →halászat is. Termékei nyersen v. feldolgozva kerülnek emberi fogyasztásra, ill. termelő felhasználásra: élelmiszerek (kenyér, rizs, cukor, tej, tojás stb.), élvezeti cikkek (dohány, szeszes italok, kávé stb.), ruházati nyersanyagok és más használati tárgyak alapanyagai (természetes rostszövetek, gyapjú, bőr stb.), takarmányok, vetőmagok, továbbá energetikai és különféle ipari nyersanyagok (így pl. biogáz, alternatív üzemanyagok, gyógyszeripari alapanyagok, ipari oldószerek és műszerolajok).

Történet. Múltja több mint tízezer éves. A halászattal, vadászattal és gyűjtögetéssel szemben a ~ tudatos termelő tevékenység. Sokáig csak kiegészítette a természetből nyert táplálékokat. Eleinte a természetes vegetáció megritkításával, gumós és lágy szárú növényi részek ültetésével jutottak terméshez. Nagy előrelépést jelentett több növényfaj termesztésbe vonása, valamint az állatfajok →háziasítása, ez főként a kontinentális és a szubtrópusi klímaövezetek határain folyt (DNy-Ázsia, DK-Ázsia, a mai É-Kína, a mai Ny-Szudán és K-Etiópia, a Niger f. középső szakasza, a mai Mexikó és Peru területe). A domesztikáció a Kr. e. 10. évezredben kezdődött, és a Kr. e. 2. évezredben fejeződött be. A →földművelés vsz. a Kr. e. 10–8. évezredben, a Közel-Keleten kezdődött. Az állandó települések kialakulása, az áttérés a vadászatról az állattartásra eltérő helyeken és más-más sorrendben történt (→neolitikum). A háziasított fajok lassan terjedtek el a Földön, jelentős különbségek alakultak ki az egyes térségek között.