» Kezdőlap  » Információk  » Hogyan vásároljunk?  » Kosár tartalma  » Ügyfélszolgálat  » Oldaltérkép
Kereső
Kifejezés:
Termék kategóriák
Céginformáció

POLITIKA :

Népiség-demokrácia-szocializmus
Ár: 800 Ft
Népiség-demokrácia-szocializmus 
Írta:Kállai Gyula
Kiadó: Magánkiadás 
A kiadás helye: Budapest
A kiadás éve: 1943
Sorozatcím: Társadalmi könyvtár 
Kötés: Fűzött papírkötés
Oldalszám: 130
Méret:20 cm x 13 cm
Állaport:**** "JÓ"
Ár:800.- Ft.
Bibó István összegyűjtött munkái 1- 4 kötet
Ár: 9 800 Ft
Bibó István összegyűjtött munkái 1- 4 kötet
Szerkesztők:Kemény István,Sárközi Mátyás
Kiadó: Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem 
A kiadás helye: Bern
A kiadás éve: 1984
ISBN-szám: 3-85421-012-4
Kötés kemény kihajtható boritóval
Oldalszám: 1.4 kötet:1310 oldal
Állapot: ***** KIFOGÁSTALAN "ÚJ"
Méret:22.5x15 cm.
Súly: 2.50 kg.
Ár: 9.800.- Ft.(1-4 kötet)
NAPÁLLAM
Ár: 1 500 Ft
  Campanella
NAPÁLLAM
Bevezetést írta
és fordította: Lányi Margit
A verseket Erdődy János fordította
Phőnix kiadás
Budapest 1942
Kötés: papír
Terjedelem:96 oldal
Méret:13.5x20 cm.
Állapot: **** "JÓ"
Ár: 1500.- Ft.

 POLITIKA - MARIONETARNS

Jelentheti:

1. magát a közéletet,

2. a kormányzást,

3. a tervezés és döntés egész ? tehát részben szakmai, részben kormányzati ? folyamatát,

4. a mindezekkel a jelenségekkel foglalkozó ideológiát, illetve tud.-t. A politikának szintjei nagypolitika, ágazatpolitika, alágazatok pol.-ja. A nagypolitika az oktatási rendszer ?környezeti feltétele?. A nagypolitika egyik szintje az alkotmányos berendezkedés alakulása, alakítása: annak meghatározása, hogy egy adott rendszerben egy vagy több párt politikai közp.-jában születhetnek (pl. oktatáspolitikai) döntések, hogy ? fő vonalaiban ? hogyan oszlik meg a döntés a parlament, a kormányzat, az önkormányzatok, a bíróságok stb. között. A nagypolitika második szintjén azon feltételeket értjük, melyek az ágazati politikak és az alkotmányos berendezkedés szintje között helyezkednek el. Ugyanazon tv.-ek, illetve alkotmány esetén is lehetségesek gyökeresen eltérő nagypolitikai feltételek, ahogy ezt elsősorban az évszázadok óta stabil politikai rendszerrel rendelkező USA, illetve Nagy-Britannia okt.-tört.-e is példázza: mindkét áll. tört.-ében találunk az oktatás expanziójára sokat költő és a kiadásokat visszafogó szakaszokat. Hasonlóképpen nagypolitikai kérdés, hogy az áll. ill a kormányzat kíván-e és milyen világnézeti, politikai értékeket az isk.-n keresztül közvetíteni, kívánja-e az isk.-t a társ.-i egyenlőtlenségek csökkentésére felhasználni. A nagypolitika ezen szintjének alakulását, mely pl. választások kimenetelében jelenik meg, növekvő mértékben befolyásolja az oktatáspolitika. Ahogy mind több ember, mind hosszabb ideig vesz részt az oktatásban, s ahogy növekszik az isk.-zottság szerepe az egyének életpályáján, ahogy a nemzeti jövedelem mind magasabb százaléka fordítódik okt.-ügyre, az oktatáspolitikanak közvetlenül is egyre nagyobb jelentősége van a társ. összes többi életszféráját is befolyásoló parlamenti, önkormányzati választások kimenetelében. A nagypolitikai szint alatt helyezkednek el az ágazat politikak, melyeket a társ.-i szférák relatív elkülönültségéből kiindulva mint egy-egy szféra (oktatás, egészségügy stb.) működését meghatározó keretként lehet definiálni. Az ágazatok elkülönültsége azonban relatív. Az oktatáspolitikat a költségvetéspolitika, a munkaerőpolitika, a közigazgatáspolitika, az egyházpolitika legkisebb részletei is meghatározó módon érintik, de jelentős szerepe van a jogpolitika változásainak s közvetve szinte valamennyi ágazatpolitikanak. Az oktatás politikan, mint ágazatpolitikan belül újabb alágazatpolitikakat különböztethetünk meg. Szerv.-ileg és eszközeiben szinte teljes egészében elkülönül a felsőokt.politika és a közoktatáspolitika. A felsőokt.-politikat az jellemzi, hogy ? rövid, határozott áll. reformkorszakot leszámítva ? a kormányzat ált. viszonylag nagy autonómiájú, kisszámú, egyenként is jelentős tekintélyű felsőokt.-i intézményt indirekt eszközökkel kísérel meg irányítani. A közokt.-politikat viszont az jellemzi, hogy az áll. az intézmények nagy száma miatt a rendszert leginkább jogszabályokkal irányítja: maguknak az intézményeknek ugyan nincs nagy befolyásuk, de fenntartóiknak, az önkormányzatoknak, az egyházaknak, illetve az alkalmazottak szaksz.-einek igen. A közokt.-politika kifejezés két szűkebb értelemben is használatos: az egyik szűkítés szerint a közokt.-politikanak nem része a magánisk.-kkal, egyházi isk.-kkal kapcsolatos oktatáspolitikai tevékenység, a másik szűkítés szerint külön kell beszélni szakoktatáspolitikaról és az ált.-an képző intézményekkel foglalkozó közokt.-politikaról. Az oktatáspolitikanak az eldöntendő kérdések szerinti funkcionális felosztása is lehetséges. Ezek legfontosabbjai: szerkezet politika (milyen isk.-típusok legyenek, s hány éves korban kelljen a tanulóknak választaniuk), ttv.- politika (az oktatás során elérendő célokkal, elsajátítandó készségekkel, tananyagokkal, az oktatás tartalmi kérdéseivel foglalkozik), melyhez tkv.-politika és taneszközpolitika kapcsolódik, ped.- politika. (a ped.-ok jövedelmi szintjével, munkafeltételeivel, képzésével foglalkozik) ? Világnézet politika (az oktatással kapcsolatos világnézeti kérdésekkel, az oktatás valamely világnézeti ? pl. a szocialista időszakban diktatórikusan előírt ateista, materialista ? irányultságával, semlegességével foglalkozik). A politika ugyanakkor az isk.-i oktatás tárgya is: egyrészt az áll.-polg.-i ismeretek, az állampolgári magatartás, másrészt a politikai rendszerekről szóló tárgyi információk közvetítése. Az utóbbi elsősorban tört.-i, földrajzi stúdiumok tárgya. A politikatört.-i, illetve más országok politikai viszonyaival kapcsolatos ttv.-írói, tkv.-írói, tanári tevékenység megítélése állandó politikai küzdelmek tárgya. A küzdelmek egyik objektív alapja, hogy a ped.-társ. politikai arculata rendszerint nem tükrözi pontosan a társ. egészének vagy a kormányzat politikai arculatát. Ez pedig sokféle helyzetben vezethet konfliktusokhoz. A küzdelmek másik objektív alapja, hogy áll.-ilag támogatott, illetve elfogadott tkv.-ek, tananyagok a mindenkori közelmúlt olyan politikatört.-i kérdéseivel foglalkoznak, melyek közvetlenül kihatnak a tanulók pártpolitikai állásfoglalásaira. (Nagy Péter Tíbor) 

 

 

 

POLITIKA » Alkategóriák:
- Nácizmus - Fasizmus
- Nácizmus - Fasizmus
Jellegét tekintve egyrészt tömegmozgalmat, másrészt a hatalom gyakorlásának sajátos módját jelenti. Jellemző a vezérelv, a polgári demokrácia tagadása, ill. az etatizmus (az állam mindenek felett). A fasizmus kezdetektől szemben állt a szovjet típusú kommunista elképzelésekkel, gazdasági és társadalmi elképzeléseik szerkezetileg mégis nagyban fedik egymást. A fasizmus deklaráltan elutasítja a parlamentarizmust.
- Kommunizmus
- Kommunizmus
A „kommunizmus” fogalma magában foglalj az egyenlõ elosztást és a közösséget is. Az ideális kommunizmus nem pusztán a magánvagyon és  a termelõeszközök magántulajdonának végét hozza el – ahogy attól a kapitalista bírálók tartottak –, de egy másfajta, az együttmûködésre és a közösségi szolidaritásra épülõ életmódot is. A keresztény eszményhez való hasonlóság mint azt több, marxizmus elõtti kommunista hangsúlyozta – szembetûnõ. A kommunizmus kulcsszavai az „egyenlõség” és a „testvériség”, de a szabadság eszménye is a középpontban áll. Ez azonban különbözik a liberális Nyugaton elterjedt individualista szabadságeszménytõl. A kommunizmus logikája szerint a szabadságot – az elnyomástól, a nélkülözéstöl, a kizsákmányolástól való szabadságot – mindenki számára egyszerre kell biztosítani azon struktúrák lerombolása által, amelyek gátolják a sokak szabadságát és védelmezik a kevesek kiváltságait. A kommunizmusban a szabadság egyaránt jellemzõje a közösségnek és az egyes embernek. Ahogy Bakunyin fogalmazott: „az én szabadságomhoz nélkülözhetetlen mindenki szabadsága”.  
- Pártok
- Pártok
Kosár
Az Ön kosara jelenleg üres!
Bejelentkezés
HÍRDETÉSEK

Ingyenes hírdetési lehetőség mindenki számára!

Kapcsolatfelvétel

Betonfúrás

 

BETONFÚRÁS, FALFÚRÁS:

REZGÉSMENTES,

GYÉMÁNTTECHNOLÓGIÁVAL.

Kattintson:

BORS BETONTECHNIKA