UTIKÖNYVEK:

Utikönyvek - Utazás - Turizmus

Baedeker -utazási könyvek- Károly, német könyvkereskedő, született Essenben 1801., megh. Koblenzben 1859 okt. 4. Egy még ma is fennálló könyvkereskedés és nyomda tulajdonosának fia. 1827. Koblenzben nyitott könyvkereskedést. Baedeker majdnem kizárólag utazási könyvek szerkesztésével és kiadásával foglalkozott s ezek csakhamar annyira elterjedtek, hogy Baedeker európai hírnévre tett szert. Utazási könyvei összeállításánál az angol Murray-féle «handbooks»-okat vette ugyan mintául, mindamellett utazási könyvei teljesen eredetieknek mondhatók, mert az adatokat önállóan, személyes tapasztalatuk alapján gyüjtötte. Megbízhatóságának s praktikus szerkesztésének tulajdonítható, hogy minden kézikönyve számos kiadásban, francia és angol nyelven is, el van terjedve, hogy minden kézikönyve számos kiadásban, francia és angol nyelven is, el van terjedve

Idegenforgalom
idegenforgalom, turizmus: nemzetgazdasági ágazat. Az ~, ill. a turizmus szó használata, pontos meghatározása vitatott a szakirodalomban. Az ~i Világszervezet és az Interparlamentáris Unió 1989-ben elfogadott Hágai Nyilatkozata szerint: a turizmus magában foglalja a személyek lakó- és munkahelyen kívüli minden szabad helyváltoztatását, valamint az azokból eredő szükségletek kielégítésére létrehozott szolgáltatásokat. Az ~i ágazat részét alkotják az utazási irodák, a szállodaipar, a vendéglátóipar, és ide sorolhatók a személyszállításban működő vállalatok is. A nemzetközi ~ból származó bevételek a fizetési mérleg szempontjából a kereskedelmi mérleg exportjának, a kiadások az importnak felelnek meg. Míg az import és az export statisztikailag pontosan rögzíthető, az ~nál ez a lehetőség hiányzik, így a turizmus láthatatlan importnak, ill. exportnak minősül. – Az ~i Világszervezet (World Tourism Organization, WTO; székh. Madrid) 1977. nov. 1-je óta (a Union of Official Tourist Propaganda Organization [UNIOOT, al. 1925, székh. Hága], ill. az International Union of Official Travel Organizations [IUOTO, al. 1968, székh. Genf] utódszervezeteként) az ~ minden területén tevékenykedik. Az ~i Világszervezethez 2003-ban 142 tagország (köztük Magyaro.), továbbá hét társult tagállam tartozott (ezen kívül a Vatikán állandó megfigyelői státussal, Palesztina pedig különleges megfigyelői státussal vesz részt a szervezet munkájában). 2003 óta az ~i Világszervezet az ENSZ szakosított intézményeként működik.
Idegenforgalom és vendéglátás (2000–2003)  2000 2001 2002 2003
Magyaro.-ra érkező külföldiek száma (ezer fő)   31 141      30 679      31 739      31 412   
Külföldre utazó magyarok száma (ezer fő)   11 065      11 167      12 966      14 283   
Kereskedelmi szálláshelyek száma     2 965        3 044        3 377        3 517   
Férőhelyek száma 312 714    317 629    335 163    347 277   
Vendéglátóhelyek száma   49 945      52 027      53 765      55 148   
Szállodák szobafoglaltsága (%)         46,7          46,6          45,1          43,7

– A világ első társasutazását 1841-ben Th. Cook angol üzletember szervezte. A motorizáció fejlődése a 20. sz.-ban igen meggyorsította az ~ fejlődését. – Az 1885. évi bp.-i Országos Kiállítás alkalmából – az első bp.-i ~i statisztikai adatfelvétel szerint – már 102 252 látogatója volt Bp.-nek, ebből 35 477 külföldi. 1916-ban megalapították Bp. Székesfőv. ~i Hivatalát, 1918-ban az Országos ~i Irodát. A trianoni békeszerződés a magyar ~ szempontjából értékes turisztikai területek elvesztését, Bp. esetében pedig az elszakított területek polgárságából adódó belső forgalom megszűnését jelentette. 1948 után az ~i vállalatok működési engedélyét megvonták, ill. állami tulajdonba kerültek, s az ágazatban a gazdasági reform után is csak viszonylag kisszámú nagyvállalat működött (Ibusz, Pannónia, Danubius, HungarHotels stb.). Az 1989-ben kezdődött privatizáció jelentősen megnövelte az utazási irodák számát és a külföldi tőke súlyát. 1998-ban Magyaro.-on a kereskedelmi szálláshelyeken 2,8 millió külföldi és 2,4 millió belföldi vendég együttesen 17 millió vendégéjszakát töltött el.
Irod. Tamás Gy.: Idegenforgalmi értelmező szótár (1981); Lengyel M.: A turizmus általános elmélete (1992).

Forrás: Nagylexikon.hu