A KIVÁNDORLÁS (- Szociológia):

1937. Kovács Imre : A kivándorlás. Bemutatja az országon belüli vándorlásokat melynek során egy falu akár teljesen kiürülhet. Nem hagyja figyelmen kívül az idénymunkások migrációját sem, akik tavasztól őszig dolgoznak földeken és az így keresett pénzből kell egész évben megélniük. A néma forradalom című könyve a parasztság szellemi, kulturális állapotváltozásával foglalkozik. Leírja a szektázás jelenségét. Ezek a szekták a végítéletet várják és hirdetik a mihamarabbi örök megváltást. Megemlíti még az egykézést és a művészet átalakulását.
A konklúzióban pedig leírja, hogy a parasztság oly elkeseredett, hogy bármilyen szélsőséges politikai irányzat képes lenne megvezetni őket a jobb jövő reményében

Kovács Imre adatokkal támasztja alá azt a szörnyű veszteséget, amit a kivándorlás okozott a nemzetnek. A századfordulótól kezdődően ötévente megduplázódott az országot elhagyók száma. (25 ezer, 54 ezer, 100 000, majd 1907-ben már 210 00 ember). Tizenöt év alatt másfél millió ember. A hatalom nem tulajdonított ennek különösebb jelentőséget, mert közben jelentős népesség telepedett be az országba. Kovács rámutat, hogy a veszteség nagy része a magyarságból volt, a betelepülők jó része viszont galíciai zsidó. A kivándorlók 75%-a nincstelen vagy törpebirtokos paraszt volt. A nagybirtok hajtotta őket el. Születtek olyan magyarázatok, mely szerint ezek az emberek nem kötődtek hazájukhoz, ezért menetek el, nem kényszerből. Ennek ellentmond az az adat, hogy az első világhábor

Tartalom

A kis képre kattintva megtekintheti képeinket nagyobb méretben!