A különleges és az általános relativitás elmélete (TERMÉSZETTUDOMÁNY):

Általános relativitás 

1915 novemberében előadássorozatot tartott a Porosz Tudományos Akadémián (Preußische Akademie der Wissenschaften), amiben leírta az általános relativitáselméletet. Az utolsó előadás tetőpontja az volt, hogy bevezette a newtoni gravitációelméletet felváltó egyenletét. Az elmélet szempontjából minden megfigyelő egyenértékű, nem csak azok, akik állandó sebességgel mozognak. Az általános relativitáselméletben a gravitáció nem erő (ahogy a newtoni elméletben), hanem a téridő görbületének következménye. Ez az elmélet szolgált a kozmológia megalapozására és a világegyetem sok tulajdonságának megértésére, melyet jóval Einstein halála után fedeztek fel. Az elmélet nem kísérletezés és megfigyelés során született, hanem matematikai következtetéssel és elméleti következtetésekkel. Einstein egyenletei jóslatokat tettek lehetővé; amikor ezeket méréssel ellenőrizte Arthur Eddington, pontosnak bizonyultak. Azt mérték, hogy napfogyatkozás alkalmával a Naphoz közeli csillag fényét mennyire hajlítja el a Nap gravitációja: 1919. november 7-én a The Times, neves angol napilap ezt írta első oldalán nagybetűkkel: „Revolution in Science – New Theory of the Universe – Newtonian Ideas Overthrown.” (Forradalom a tudományban – Új Világegyetem-elmélet – Newton elmélete megdöntve) Tudományos körökben az elméletnek ellentmondó jelenséget a mai napig nem találtak.

Ennek ellenére nem mindenki hitt az elméletben. Voltak, akik az Einstein-féle kísérlet-értelmezéssel nem értettek egyet, mások egyszerűen elképzelhetetlennek tartották az életet egy abszolút vonatkoztatási rendszer nélkül. Einstein szerint sokan egyszerűen nem értették meg az azt leíró matematikát.

Az 1920-as években Einstein volt a vezető alakja a Berlini Egyetemen hetente rendezett fizika kollokviumnak. 1921. március 30-án Einstein New Yorkba ment, hogy előadást tartson az új relativitáselméletéről. Ugyanebben az évben Nobel-díjjal jutalmazták a fényelektromos jelenséggel kapcsolatos munkájáért. 1921-ben a relativitáselmélet túlzottan vitatott volt, hogy Nobel-díjat érdemeljen, emiatt döntött úgy a Nobel-bizottság, hogy egy korábbi munkájáért adják oda.

Einstein Albert
A különleges és az általános
relativitás elmélete

Előszó 3
A különleges relativitás elmélete 

A geométriai tételek fizikai tartalma 5
A koordinátarendszer 7
Tér és idő a klasszikus mechanikában 9
A Galilei-féle koordinátarendszer 10
A szűkebb értelemben vett relativitás elve 11
A sebességek összevetésének tétele a klasszikus mechanikában 13
A fényterjedés törvényének és a relativitás elvének látszólagos összeférhetetlensége 14
A fizika időfogalmáról 16
Az egyidejűség relativitása 19
A térbeli távolság fogalmának relativitása 21
A Lorentz-féle transzformáció 22
Mozgó rudak és órák viselkedése 26
A sebességek összevetésének tétele. Fizeau kísérlete 27
A relativitás elméletének heurisztikus értéke 30
Az elmélet általános eredményei 31
A különleges relativitás elmélete és a tapasztalat 34
A Minkowiski-féle négyméretű tér 38
Az általános relativitás elmélete 
A különleges és az általános relativitás elve 41
A gravitációs tér 43
A tehetetlen és súlyos tömegek egyenlősége az általános relativitás mellett szól 45
Mennyiben nem kielégíthetők a klasszikus mechanikák és a különleges relativitás elméletének alapjai 48
Az általános relativitás elméletének egynéhány folyománya 50
Az órák és mérőrudak viselkedése forgó vonatkoztató-testen 53
Euklidesi és nem-euklidesi kontinuum 56
A Gauss-féle koordináták 58
A különleges relativitás elméletének tér-időbeli kontinuuma mint euklidesi kontinuum 61
Az általános relativitás elméletének tér-diőbeli kontinuumja nem euklidesi kontinuum 63
Az általános relativitás elvének szabados megfogalmazása 65
A gravitáció problémájának megoldása az általános relativitás elve alapján 67
Elmélkedések a világról, mint összességről 
A newtoni elmélet kozmológiai nehézségei 71
Véges és mégsem elhatárolt világ lehetőségei 72
A tér szerkezete az általános relativitás elmélete értelmében 76
Az általános relativitás elméletének tapasztalati igazolása 
A Merkur perihéliummozgása 79
A gravitációs tér okozta fényeltérítés 80
A színképvonalak eltolódása a vörös felé 82
Függelék 
A Lorentz-féle transzformáció egyszerű levezetése 86
Minkowski négyméretű világa 91
Irodalom 93