A Pilis és a Visegrádi-hegység (UTIKÖNYVEK):

A Pilis és a Visegrádi-hegység

Pilis: hegység a Dunántúlon, Komárom-Esztergom és Pest m. területén, a Dunántúli-középhg., azon belül a Dunazug-hg. tagja. T: 250 km2.
Legmagasabb csúcsa a ~ (757 m). ÉNy–DK-i irányú, főként földtörténeti középkori mészkőből és dolomitból, ill. harmadidőszaki homokkőből felépülő, keskeny sasbércvonulat, amelyet a Visegrádi-hg.-től a Dera- és a Cserepes-patak völgye, valamint a Pilisszentkereszti-medence, a Budai-hg.-től a Pilisvörösvári-medence, a Gerecsétől a Dorogi-medence választ el. A ~t kis medencék sasbérccsoportokra (Kevély-csoport, Hosszú-hegy vonulata, ~-tető, Fekete-hegy–Kétágú-hegy vonulata, ~i-híd) tagolják. A sasbércek ált. meredek sziklafalakkal szakadnak le a medencékbe, árkokba.

Tartalom:

Általános ismeretek 7
Földtani felépítés, domborzat (Juhász Árpád) 7
A Pilis hegység mészkő- és dolomitszirtjei 7
A Visegrádi-(andezit) hegység 10
A földtörténeti közelmúlt eseményei 19
Domborzati kép (Juhász Árpád) 23
A Pilis és a Visegrádi-hegység barlangjai 26
Éghajlat 46
Vízrajz 51
Patakok, kisebb vízfolyások 55
Tavak 56
Források 57
Növényvilág 58
Állatvilág 65
Természetvédelem 72
A Pilis és a Visegrádi-hegység vidékének történelme 75
Gazdasági élet, települések 91
A Pilisi Állami Parkerdőgazdaság 95
Autóstúrák, gyalogos városnézetek 100
Részletes túraútvonalak 130
Gyakori tudnivalók 249
Közlekedés 249
Közút 249
Vasút 251
Hajó 249
Szálláshelyek 252
Kislexikon 259
Tárgy- és névmutató 279