» Kezdőlap  » Könyvek ABC rendbe  » Információk  » Hogyan vásároljunk?  » Kosár tartalma  » Ügyfélszolgálat  » Oldaltérkép
Kereső
Kifejezés:
Termék kategóriák
Céginformáció

A római jog története és institúciói (JOGTUDOMÁNY):

A római jog története és institúciói
Szerző:Földi András,Hamza Gábor
Szerkesztő:Palojtay Mária 
Kiadó: Nemzeti Tankönyvkiadó 
A kiadás helye: Budapest
A kiadás éve: 1996
ISBN-szám: 963-187-509-1
Kötés: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 682
Méret:24 cm x 17 cm
Állapot:*****KIFOGÁSTALAN
Ár:3.600.-Ft.

Ár: 3 600 Ft
db
Felvitel a kedvencek közé »
További információk a termékről:

 

A római jog története és institúciói

Tartalom

Előszó

Szakirodalmi tájékoztató

Idézési útmutató és rövidítésjegyzék

Bevezetés

A római jogi oktatás tárgya és jelentősége 3

1. §. A római jogi oktatás tárgya 3

2. §. A római jog oktatásának mai jelentősége 7

A római jog külső története

A római jog fejlődésének korszakai 13

A római állam és jog az archaikus korban 16

1. §. Az archaikus Róma társadalma 16

2. §. Az államszervezet a királykorban és a korai köztársaság idején 18

3. §. Normarendszerek az archaikus Rómában (ius, fas, mos) 26

A római állam és jog a kései köztársaság korában 30

1. §. A kései köztársaság korának társadalma 30

2. §. A kései köztársaság államszervezete 32

3. §. A kései köztársaság jogrendszere (preklasszikus jog) 37

A római állam és jog a pricipátus korában 44

1. §. A principátus korának társadalma 44

2. §. A principátus államszervezete 46

3. §. A principátus jogrendszere (klasszikus jog) 51

A római állam és jog a későcsászárkorban 55

1. §. A későcsászárkor társadalma 55

2. §. A későcsászárkor államszervezete 56

3. §. A későcsászárkor jogrendszere (posztklasszikus és iustinianusi jog) 61

Róma államközi kapcsolatai 64

1. §. Az archaikus Róma államközi kapcsolatai 64

2. §. Róma államközi kapcsolatai a kései köztársaság idején 65

3. §. A római birodalom államközi kapcsolatai a császárkorban 66

4. §. Az államközi kapcsolatok megjelenése a jogban 66

A jog (ius) fogalma és forrásai a rómaiaknál 68

A jog (ius) fogalma 68

1. §. A jog (ius) fogalma és kategóriái 68

2. §. A jogalkalmazás 72

A római jog forrásai 76

3. §. A szokásjog (consuetudo) 77

4. §. A törvény (lex) 78

5. §. A senatusi határozat (senatus consultum) 82

6. §. A magistratusok hirdetményei (edicta magistratuum) 83

7. §. A jogtudomány (iurisprudentia) 84

8. §. A császári rendeletek (constitutiones) 92

9. §. A iustinianusi kodifikáció 94

10. §. A római magánjog írásos emlékei 100

A római jog továbbélése a középkorban és az újkorban 102

1. §. A római jog Nyugaton a iustinianusi kodifikációig 102

2. §. A római jog és a jogtudomány a középkori Európában 103

3. §. A római jog továbbélése Európában 111

4. §. A római jog hatása Európán kívül 123

5. §. A római jog tudománya az újkori Európában 129

6. §. A római jog Magyarországon 137

Eljárásjog

Általános tanok 147

1. §. A jogérvényesítés eszközei 147

2. §. A kereset (actio) fogalma a római jogban 150

3. §. Az elévülés 152

4. §. A perbeli bizonyítás, a vélelem és a fikció 154

5. §. A bírósági szervezet Rómában 156

6. §. A római peres eljárás és a jogélet egyéb résztvevői 160

A peres eljárás 162

1. §. A civiljogi perrend (legis actiós eljárás) 162

2. §. A praetori perrend (formularis eljárás) 166

3. §. A császári perrend (cognitiós eljárás) 181

A nem peres eljárások 185

A végrehajtási eljárás 188

A római eljárásjog továbbélése 193

Személyi és családjog

A személyek

A személy fogalma a rómaiaknál 199

1. §. A jogképesség 199

2. §. A személyállapot (status) 201

A személyek kategóriái 203

1. §. A szabadok (liberis) 203

2. §. A rabszolgák (servi) 208

3. A félszabadok 212

A jogképességet befolyásoló tényezők 216

1. §. A capitis deminutio 216

2. §. A jogképességet befolyásoló egyéb tényezők 218

A cselekvőképesség 221

1. §. A cselekvőképesség a római jogban 221

2. §. A cselekvőképességet befolyásoló tényezők 222

Egyéb jogalanyok a római jogban 226

1. §. A jogi személyek általában 226

2. §. A jogalanyisággal felruházott személyegyesüllések 227

3. §. A jogalanyisággal felruházott vagyontömegek 230

A család

A család fogalma a rómaiaknál 232

1. §. A családjogi állapot (*status familiae) 232

2. §. A család és a rokonság 234

Az apai hatalom (patria potestas) 239

1. §. Az apai hatalom fogalma és tartalma 239

2. §. Az apai hatalom keletkezése és megszűnése 242

A házasság (matrimonium) 245

1. §. A házassági kötelék 245

2. §. Házassági vagyonjog 251

A gyámság és a gondnokság 256

1. §. A gyámság (tutela) 256

2. §. A gondnokság (cura) 258

A római személyi és családjog továbbélése 260

Dologi jog

Általános tanok

A dolgok 267

1. §. A dolog és a vagyon 267

2. §. A dolgok osztályozása 269

A tulajdon (proprietas) 277

1. §. A tulajdonjog jelentősége 277

2. §. A római tulajdon története 278

3. §. A római tulajdon fogalma 281

A birtok (possessio) 289

1. §. A birtok fogalma és eredete 289

2. §. A birtok fajai 292

3. §. A birtok megszerzése 295

4. §. A birtok megszerzése 301

5. §. A birtok védelme 303

A tulajdonjog részletes szabályai

A tulajdonjog megszerzése 310

1. §. A tulajdonszerzési módok általában 310

A ius civile szerinti tulajdonszerzési módok 313

2. §. A mancipatio 313

3. §. Az in iure cessio 315

4. §. Az elbirtoklás (usucapio) 317

A ius gentiumon (ill. a ius naturalén) alapuló tulajdonszerzési módok 322

5. §. A tulajdon-traditio 322

6. §. A foglalás (*occupatio) 325

7. §. A kincstalálás (*thesauri inventio) 327

8. §. A dologegyesülés 327

9. §. A gyümölcsszerzés (*fructuum perceptio) 332

10. §. A feldolgozás (*specificatio) 335

A tulajdon megszűnése 336

A tulajdon védelme 338

1. §. A tulajdonvédelem általában 338

2. §. A civiljogi tulajdonos védelme (rei vindicatio) 338

3. §. A bonitár tulajdonos védelme (actio Publicana) 344

4. §. A tulajdonvédelem jogi eszközei 348

Idegen dologbeli jogok

A szolgalmak (sevitutes) 350

1. §. A szolgalom kialakulása és fogalma 350

2. §. A szolgalmak főbb elvei 351

3. §. A szolgalmak keletkezése és megszűnése 352

4. §. A szolgalmakkal kapcsolatos jogsegélyek 353

5. §. A haszonjogok 354

6. §. Posztklasszikus és iustinianusi változások 355

Az örökhaszonbérlet (emphyteusis) 357

A felülépítményi jog (superficies) 359

A zálogjog 361

A római dologi jog továbbélése 362

Kötelmi jog

Általános tanok 371

A kötelem és a jogügylet 371

A kötelem (obligatio) 371

1. §. A kötelem fogalma és kialakulása 374

2. §. A kötelem fajai 376

A jogügylet (*negotium) 378

4. §. A jogügylet általában 378

5. §. A jogügyletek érvényessége 380

6. §. A jogügyletek hatályossága 386

7. §. A jogügyletek alkatrészei 388

A kötelem alanyai 392

1. §. A kötelemben szereplő személyek 392

2. §. Az ügyleti képviselet 394

3. §. Több adós vagy több hitelező a kötelemben 398

A kötelem tárgya 402

1. §. A szolgáltatások általában 402

2. §. A kártérítés 408

Felelősség a szolgáltatásért 416

1. §. A felelősség általában 416

2. §. Az adós felelőssége a stricti iuris szerződéseknél 418

3. §. Az adós felelőssége a bonae fidei szerződéseknél 419

4. §. A késedelem (mora) 425

A kötelem biztosítékai 429

1. §. A kötelem biztosítása általában 429

A kötelem biztosítékai fizetésképtelenség esetére 430

2. §. A kötelem személyi biztosítéka: a kezesség 430

3. §. A kötelem dologi biztosítéka: a zálogjog 434

A kötelem biztosítékai a fizetőképesség előmozdítása érdekében 442

4. §. A kötbér (poena) 442

5. §. A foglaló (arrha) 443

A kötelmek módosítása 445

1. §. A kötelmek módosítása a római jogban 445

2. §. Az újítás (innovatio) 446

3. §. A kötelem alanyainak megváltozása 448

A kötelmek megszűnése 452

1. §. A kötelmek megszűnése általában 452

2. §. A teljesítés (solutio) 452

3. §. A kötelemtől való megszabadulás (liberatio) egyéb esetei 456

Kötelmek szerződésekből

A szerződések általános szabályai 460

A szerződések általában 460

1. §. A római szerződés fogalma és története 460

2. §. A szerződések érvényessége 465

3. §. A szerződések hatályossága 467

Az ügyleti hibák 469

4. §. Az akarathibák 469

5. §. A nyilatkozati hibák 475

6. §. A joghatáshoz kapcsolódás hibái 475

Az archaikus jog szerződései 479

1. §. Az archaikus jog szerződései általában 479

2. §. A stipulatio 480

A császárkor szerződésrendszere általában 484

A dologátadással létrejövő szerződések (*contractus reales) 487

1. §. A kölcsön (mutuum) 487

2. §. A haszonkölcsön (commodatum) 489

3. §. A letét (depositum) 491

4. §. A zálogszerződés 493

5. §. A névtelen szerződések (*contractus innominati) 494

A puszta megegyezéssel létrejövő szerződések (*contractus consensuales) 498

1. §. Az adásvétel (emptio venditio) 498

2. §. A bérlet (locatio conductio) 511

3. §. A megbízás (mandatum) 520

4. §. A társaság (societas) 524

Peresíthető pactumok (*pacta vestita) 531

1. §. A pactumok általában 531

2. §. Járulékos pactumok (*pacta adiecta) 532

3. §. A "praetori" és "császári" pactumok 532

Kötelmek szerződések kívüli tényállásokból

Kötelmek szerződésszerű tényekből (obligationes quasi ex contractu) 538

1. §. A szerződésszerű tények általában 538

2. §. A jogalap nélküli gazdálkodás (*locupletatio iniusta) 539

3. §. A megbízás nélküli ügyvitel (negotium gestum) 542

4. §. Kötelmek egyéb szerződésszerű tényekből 543

Kötelmek delictumokból (obligationes ex delicto) 545

1. §. Delictumok és crimenek a római jogban 545

Delictumok a római jogban 549

2. §. A delictumok általában 549

3. §. Az egyes delictumok 553

Crimenek a római jogban 561

4. §. Az egyes crimenek 561

Kötelmek delictumszerű tényállásokból (obligationes quasi ex delicto) 568

Vegyes kötelmek 570

A római kötelmi jog továbbélése 572

Öröklési jog

Általános tanok 581

1. §. Az öröklés eredete és lényege 581

2. §. Az öröklési jogképesség 585

3. §. Az öröklési viszonyok tárgya 589

4. §. A római öröklési jog története 592

5. §. Az örökség megszerzésének módjai 595

6. §. Az örökség megszerzésének és megtartásának akadályai 599

A törvényes öröklés (successio ab intestatio) 601

1. §. A civiljog törvényes öröklési rendje (hereditas ab intestatio) 601

2. §. A praetori jog törvényes öröklési rendje (honorum possessio intestati) 605

3. §. A iustinianusi törvényes öröklés rendje 607

4. §. Törvényes öröklés polgárjogot nyert libertinus után 611

A végrendeleti öröklés (successio secundum tabulas) 612

1. §. A végrendeleti öröklés általában 612

2. §. A végrendeletek érvényessége 618

3. §. A végrendeletek hatályossága 625

A végrendelet ellenére való öröklés (successio contra tabulas) 629

1. §. Az alaki mellőzhetetlenség 630

2. §. Az anyagi mellőzhetetlenség 631

3. §. Mellőzhetetlenség a iustinianusi jogban 632

Az örökösök jogi helyzete 636

1. §. Az örököstársak jogviszonyai 636

2. §. Az örökös és a hagyatéki hitelezők 638

3. §. Az örökös jogvédelme 642

A halál esetére szóló különös juttatások 644

1. §. A hagyomány (legatum) 64

2. §. A hitbizomány (fideicomissum) 647

3. §. Egyéb halál esetére szóló juttatások 648

A római öröklési jog továbbélése 651

Mutatók

Név- és címmutató 657

Tárgymutató 661

 

Kérdés/vélemény a termékkel kapcsolatban:
Név*:
E-mail*:
Szöveg*:
Biztonsági kód:
Gépelje be a biztonsági kódot*:
Kosár
Az Ön kosara jelenleg üres!
Bejelentkezés
HÍRDETÉSEK

Ingyenes hírdetési lehetőség mindenki számára!

Kapcsolatfelvétel

Betonfúrás

 

BETONFÚRÁS, FALFÚRÁS:

REZGÉSMENTES,

GYÉMÁNTTECHNOLÓGIÁVAL.

Kattintson:

BORS BETONTECHNIKA