

Lukács György (1885–1971)
A marxizmus nemzetközi hírnevet szerzett teoretikusa a filozófus és esztéta Lukács György A lélek és a formák (1910) c. könyve az első egzisztencialista műnek tekinthető. A regény elmélete (1916) c. munkájában a modern világot a kiteljesedett bűnösség korának fichtei fogalmával jellemezte. 1918-ban csatlakozott a kommunista mozgalomhoz, ekkori marxista elveit Taktika és etika (1919) c. kötetében fejtette ki. A Tanácsköztársaság idején közoktatásügyi népbiztos és – katonák tizedelését elrendelő – politikai komisszár volt. Ezután Bécsben, Berlinben, 1933-tól Moszkvában élt. Történelem és osztálytudat (1923) c. nagy hatású műve az eldologiasodás kategóriáját állította középpontba. 1945-ben hazatért, a marxizmus érdekében éles kritikai tevékenységet fejtett ki, szerepet vállalt az ellentétes irányokat képviselő gondolkodók (Hamvas Béla, Bibó István, Prohászka Lajos) félreállításában. Jelentős filozófiatörténeti alkotása A fiatal Hegel (1948) c. monográfiája. Doktriner szellemben írta meg A polgári filozófia válságát (1947), majd Az ész trónfosztása (1954) c. könyvét, amely az egész újkori irracionalista filozófiát és számos egyéb jelentős elméletet a nácizmushoz vezető áramlatként ábrázolta. Idős kori főműve az esztétikai rendszerét adó Az esztétikum sajátossága (1963), és a posztumusz műként megjelent A társadalmi lét ontológiájáról (1976), amely a munkát a társadalmi gyakorlat modelljeként tette központi fogalommá. Lukács a filozófiai problémákat társadalmi problémákként kezelte, dialektikus módszerével minden kérdést a marxizmus és a szocializmus igaza szempontjából ítélt meg. Vezérelve szerint „a legrosszabb szocializmus is jobb, mint a legjobb kapitalizmus” (Népszabadság, 1967. december 24.).
A társadalmi lét ontológiájáról 1-3.
Tartalom
I. kötet: Történeti fejezetek:
Egy poszthumusz mű története 9
Bevezetés: A probléma jelenlegi állása 15
Neopozitivizmus és egzisztencializmus 37
Neopozitivizmus 39
Kitérés Wittgensteinről 70
Egzisztencializmus 76
A jelen filozófiája és a vallásos szükséglet 101
Nicolai Hartmann előrenyomulása egy igazi ontológia felé 127
Hartmann ontológiájának szerkezeti elvei 132
Szempontok Hartmann ontológiájának bírálatához 150
Hegel hamis és igaz ontológiája 181
Hegel dialektikája az "ellentmondások trágyájában" 183
Hegel dialektikus ontológiája és reflexiós meghatározások 234
Marx ontológiai alapelvei 279
Előzetes módszertani kérdések 281
A politikai gazdaságtan bírálata 302
Történetiség és elméleti általánosság 340
Jegyzetek 427
II. kötet: Szisztematikus fejezetek
A munka 9
A munka mint teleológia tételezés 16
A munka mint a társadalmi gyakorlat modellje 55
A szubjektum-objektum-viszony a munkában és ennek következményei 101
A reprodukció 135
A reprodukció általános problémái 137
Komplexusokból álló komplexusok 179
Az ontológiai elsőbbség problémái 232
Az ember reprodukciója a társadalomban 258
A társadalomnak mint totalitásnak a reprodukciója 283
Eszmei mozzanat és ideológia 335
Eszmei mozzanat a gazdaságtanban 337
Az eszmei mozzanat ontológiájáról 381
Az ideológia problémája 448
Az elidegenedés 563
Az elidegenedés általános ontológiai vonásai 565
Az elidegenedés ideológiai nézőpontjai. A vallás mint elidegenedés 626
Az elidegenedésnek és megszüntetésének objektív alapjai. Az elidegenedés jelenlegi formája 740
Jegyzetek
III. kötet: Prolegomena
Ingyenes hírdetési lehetőség mindenki számára!