Alföld (UTIKÖNYVEK):

ALFÖLD

Tartalom
Előszó 5
Általános tudnivalók 11
Az Alföld földrajzi leírása 11
Az Alföld természeti erőforrásai, növény- és állatvilága 13
Az Alföld tájai 14
A mezőgazdaság és ipar fejlődése az Alföldön 17
Egy kis történelem 19
Az Alföld művelődéstörténetünkben 24
Gyakorlati tudnivalók 27
Turisták ABC-je 27
RÉSZLETES ÚTIKALAUZ 35
Budapestről Bajára (a Duna bal partján) 35
Kalocsa 47
Látnivalók 
Tudnivalók 
Kirándulások 
Baja 54
Látnivalók 
Tudnivalók 
Kirándulások 
Budapestről Szegedre (a Duna-Tisza közén, Kiskunsági kirándulások) 63
Kecskemét 68
Látnivalók 
Tudnivalók 
Kirándulások 
Kiskunfélegyháza 90
Látnivalók 
Tudnivalók 
Kirándulások 
Budapestről Szolnokra (Tápiósági és Jászsági kirándulások) 97
Cegléd 103
Látnivalók 
Tudnivalók 
Kirándulások 
Szolnok 112
Látnivalók 
Tudnivalók 
Kirándulások 
Jászberény 120
Látnivalók 
Tudnivalók 
Kirándulások 
Szolnokról Szegedre (a Tisza jobb partján) 129
Szeged 137
Látnivalók 
Tudnivalók 
Kirándulások 
Szegedről Gyulára és Makóra (Bihari kirándulások) 163
Hódmezővásárhely 164
Látnivalók 
Tudnivalók 
Kirándulások 
Gyula 178
Látnivalók 
Tudnivalók 
Kirándulások 
Szolnokról Békéscsabára (Békési kirándulások) 193
Szarvas 197
Látnivalók 
Tudnivalók 
Kirándulások 
Békéscsaba 205
Látnivalók 
Tudnivalók 
Kirándulások 
Szolnokról Debrecenbe a Nagykunságon át (Hajdúsági, hortobágyi és bihari kirándulások) 222
Hajdúszoboszló 234
Látnivalók 
Tudnivalók 
Kirándulások 
Deberecen 239
Látnivalók 
Tudnivalók 
Kirándulások 
Debrecenből Kisvárdára (Nyírségi és Szatmári kirándulások) 274
Nyíregyháza 275
Látnivalók 
Tudnivalók 
Kirándulások 
Kirándulások a Tiszakönyökre 298
Helynévmutató 318

 
 A Magyar Nagy Alföld az ország közepén terül el, a Magyar Középhegység, az északkeleti Kárpátok, a Bihar hegység, a délmagyarország hegyvidék közt. Közvetlenül jobbara trachit hegyek szegélyezik, melyek a hajdani tenger parti szélein tódulnak ki. Az A. hossza É-ról D-re 460500 km., szélessége Ny-ról K-re 220-290 km., kiterjedése több mint 90,000 km2. Általában É-ról D-re lejtősödik, de K-i és Ny-i szélei felől a közepe felé is billen s legmélyebb vonalát épen főfolyójának t. i. a Tiszának a medre jelöli meg. Nagyjából az A. egyenes és sima felszínű síkság, de közelebbről nem más, mint különböző nagyságú és magasságú síkok mozaikja. Legmélyebb a Tisza, Berettyó, Körös és Temes síkja, ezt magasabb s ismét magasabb síkok veszik körül, míg végre az A. szélein azok a legmagassabb síkok következnek, melyek a környező hegységhez símulnak. Egészben véve Alföldünk É-i vidékeinek középmagassága 120 (néhol 160-300 m.), a délieké 80 m. (néhol 70 m.). Az alföld peremén alacsony, többnyire hosszan elnyuló zátonyokra vagy torlaszforma földhátakra akadunk, s csak ezeken belül van a végtelen egyhangú sima síkság. Persze ma már ez a termékeny föld mívelve van s Magyarország anyagi erejének alapja. Geológiájában egészen sós, félig sós s utoljára édes vizű tenger borította sokáig az Alföldet. Harmadkori rétegek csak az A. szélein mutatkoznak, különben majdnem mindenütt negyedkori és áradmányi rétegek fedik. Ezek főtagjai a kavics, lösz, homok és iszap, összes átlagos vastagságuk 100-150 m. A negyedkori kavics leginkább az Alföld szélein van (Arad, Nagyvárad, Kassa, Budapest stb.); a negyedkori homok (futó homok is) leginkább a Duna-Tisza közét jellemzi, de ilyen a Nyírségnek nevezett negyedkori fennsík s az alibunári mocsár és a Duna között elterülő terület, A lösz a Duna jobb oldalán fed be roppant területeket, melyeknek előszigete a telecskai fennsík; a Tisza jobb partját 3-7 km. távolságban kíséri, baloldalán igen kevés. A lösz néhol több, mint 70 méter vastag, felső határa 350-380 m. s az Alföld folyóinak mostani medrei mind közbe vannak vájva. A folyók mostani és régi ártereit áradmányi rétegek borítják. A magyar A. negyedkori édesvizű tengere 60-70 m. mély tó lehetett, mely az Al-Duna mai szorosát a Fekete tenger sülyedésekor törte át. Az Alföld arculata igen változó, s így tényleg nem más, mint mozaik. A Duna-Tisza között homokos vízválasztó gerinc vonul dél felé Albertitől kezdve; ugyan e terület DK-i csücskén van a telecskai fennsík meredek oldalakkal 20-30 m.-rel a Tisza. ártere felett. A Duna-Tisza közét még változatossá az ember készítette Csörsz-árok és rómaisáncok teszik. A Nyírség Nagy-Károly, Debrecen és Tokaj közt gyér erdőfoltokkal vagy silány cserjékkel fedett buckák. hullámzó és kietlen tengere. Ettől keletre van az Ecsedi láp, partjain semlyékes, beljebb csupa dágvány, kotu és zsombék. A tiszamenti Rétköz és Hosszúrét mélyen fekvő térség, holt medrektől átszeldelve. A berettyói és körösi nagy Sárrétek az Alföld leglapályosabb és legcsekélyebb hajlású vidékei. Itt. a főhelye a több száz kúnhalomnak. Éghajlata váltózékony és szélsőséges. Átlagos középhőmérsék januárban -1,6°, júliusban 21,5° C.; évi átlag 10,4° C. Az egy napi változások gyakran 10-15 fokot tesznek; tavaszi fagyok még május második felében is beállnak. Az átlagos évi esőmennyiség 600 mm., de néha a szárazság igen nagy s az évi csapadék csak 400 mm., majd más évben 900 mm., ami ismét árvizek okozója. Változatos klimatikus jelenségei a hirtelen viharok, gyorsan jövő jégesők és a délibáb. Növényzetében a legtöbb növény a keleti pusztákról szakadt ide. Jellemzetes az árvalányhaj, a koronafa, mocsárfa, a nád, sás pittyó, szerbtövis, vizitök, sulyom és a sósnövények. Gazdasági növényei: buza, tengeri, zab, árpa, repce, köles, kender, dinnye, répa, bab, paszuly, lencse, napraforgó, mák, lucerna, takarmány és gyümölcsfák. Állatai: nyúl, ürge, róka, görény, patkány, egér, vakond, farkas, kánya, vércse, sólyom, pacsirta, gólya, tuzok, darú, gém, szalonka, potyka, csuka, harcsa, süllő, kárász, menyhal, viza, tok, csík sáska kolumbácsi légy, tiszavirág, ló, szarvasmarha juh disznó baromfi. Ásványai: keserüviz (Ó-Béba), salétrom, sziksó. Főfolyói: a Duna, Tisza és ezek mellékfolyói (l. ezeket). Lakossága magyar, de oláh, délszláv és német népszigetekkel.

A Magyar Kis Alföld 7700 km2, a Lajta (régi magyar nevén Sár) és Vértes Bakony, a Kis-Kárpátok és Osztroski hegység közt terül el s hosszúkás medence; a Duna csaknem két egyenlő részre osztja, északira és délire, az északi a Vág völgyén, a déli a Rába völgyén nyúlik felfelé. A Duna és északi ága közt van a Csallóköz, a Duna és déli ága közt a Szigetköz. A déli rész a Duna, Fertő és Rába közt terül el. A Duna és Lajta közt fekvő rész a Nyulasok csaknem teljesen sík lapálya, a Fertő keleti roppant nagy ingoványa a Hanság.