Autóval az Alpokban (UTIKÖNYVEK):

Alpok
(valószínűleg. a kelta alp v. alb szóból a. m. magas, hegy), magas hegységek, melyek a közönséges hegy láncoktól eltérően magános hegycsoportokból állanak. Az egyes hegyeket nyeregalakú emelkedések (cols) és keskeny gerincek(nyergek) kötik össze, gyakran igen nagy távolságokra. Az ily hegyek igen gyakran a hóvonal fölé emelkednek s általában széles alapjuk van. Lejtőik mélyen bemetszettek, szaggatottak, cikk-cakkosak, igen mély, meredek, olykor függőleges lejtőjű szurdokokkal. Az A.-at rendesen az országok után nevezik el, ahol vannak, de különösen Alpeseknek nevezik Közép-Európa nagy havasi hegységét, noha helyesen ezeknek is csak Alpok a nevök, mert az Alpes szó már maga többe s, így nem korrekt a közhasználatban levő és általánosan elfogadott Alpesek (l. o.) megnevezés. Ilyen alpok még a skandináviaiak Európában, az abissziniaiak Afrikában és az északamerikai tengeri alpok.
(Magyar), az Alpoknak Magyarország területére eső részei; a régi felfogás szerint a Dunántúl összes hegységei egészen a Duna visegrádi szorosáig az Alpok rendszeréhez számíttatnak s Hunfalvy ezekben megkülönböztette 1. az Osztrák-Stájer határhegységeket (Lajta hegység, Fertőmelléki hegység, Rozália hegység, Soproni hegység, Gyöngyös és Dráva közt levő hegycsoportok), 2. a Pilis-Gerecse-Vértes-Bakony vonulatát, 3. a Baranyai hegységet s Balatonmelléki dombvidéket, 4. a Dráva és Száva, s 5: a Száva és tengerpart közt levő hegységet. Az ujabb felfogás a geologiai szerkezetre támaszkodva, csak az első, negyedik és ötödik csoportot tekinti az Alpok hegyrendszeréhez tartozónak, a Pilis-Gerecse-Vértes-Bakony tömegét külön magyar középhegységnek a baranyai és szlavoniai hegyeket déli magyar szigethegységnek tekinti. Kifejlődésük szerint a Magyar Alpokat három részre osztják s e részek geologiailag is külön állanak. A Duna-Dráva közt levő hegyvidéket az Alpok északi kristályos palákból és mészből és más primérformációkból álló tömegének nyulványai képezik, csoportos kifejlődéssel, de az előhegyek Általános jellemével; legnagyobb csúcsuk az Irottkő (883 m.) a Kőszegi hegységben. A Dráva-Száva közt elterülő hegyvidék magasabb mint amaz, geologiailag főtömegeit a kőszén diaszéy triasz-formációk adják, de északi redői geologiailag a Duna-Dráva közti Alpokhoz, déli redői ellenben a Szávától délre eső Karszthoz képeznek átmenetet. Végül a Száva és tengerpart közt a Karszt terül el, mely csak átvonul Magyarország e délnyugati szögletén, melyet óriási triasz- és kréta-formációi jellemeznek. Feloszlik 1. Duna-Dráva közti v. dunántúli Alpokra, 2. Dráva-Száva közti Alpokra s 3. Magyar Karszthegysége. (L. ezeket.)
Az Alpok (angolul Alps, németül Alpen, franciául Alpes, olaszul Alpi, szlovénül Alpe) Európa egyik nagy hegylánca, amely keleten Szlovéniából és Ausztriából Olaszországon, Svájcon, Liechtensteinen és Németországon keresztül nyugaton Franciaországba nyúlik. Legmagasabb csúcsa a francia-olasz határon található Mont Blanc (4810 m). Neve a francia nyelv közvetítésével a latinból származik. Latinul Alpes, amely tisztázatlan etimológiájú. Köze lehet a latin albus (fehér), vagy altus (magas) szavakhoz, de az is lehet, hogy kelta eredetű. Szokás szerint két fő vonulatra, Nyugati-Alpokra és Keleti-Alpokra osztják. A választóvonal a Constance-tó, a Comói-tó, illetve a Rajna.

Tartalom

Előszó 9
Bevezetés 13
Okmányok és egyéb útravalók 13
Vasúton az Alpokba 19
Az Alpokról általában 20
Turizmus az Alpokban 31
Hat ország és az Alpok 35
Ausztriában 39
A Német Szövetségi Köztársaságban 50
Svájcban 53
Franciaországban 64
Olajországban 72
Jugoszláviában 81
Javasolt alapútvonal 84
A Keleti-Alpokban 105
A Központi kristályos vonulat 108
Az Alacsony-Tauenr 109
Autópálya az Alacsony-Tauernen át 121
A Magas-Tauern 125
Utak a Magas-Tauernen át: A Grossglockner út és a Felbertauern út 147
A Ziller-völgyi-Alpok és a Tuxi-Alpok 161
Autópálya a Ziller-völgyiAlpok és a Stubai-Alpok között: a "Brenner" 172
A Stubai-Alpok 183
Az Ötz-völgyi-Alpok 194
A Silvretta és a Silvretta magasalpesi út 207
A Räti-Alpok 223
A Bernina 240
Az Ortles/Ortler és a Stelvio/Stilfs hágóút 249
Az Északi-Mészkő-Alpok 264
A Schneeberg 265
A Raxalpe 276
A Hochschwab 281
Az Enns-völgyi-Alpok 289
A Dachstein 294
A Tennengebirge 308
A Watzmann és a Hochkönig 315
A Kaisergebirge 332
A Karwendel 340
A Wetterstein 354
A Lech-völgyi-Alpok 364
Az Allgäui-Alpok 373
A Rätikon 384
A Palasáv 396
Az Eisenerzi-Alpok 396
A Kitzbüheli-Alpok 399
A Verwalli-Alpok 420
A Mészkő-Elő-Alpok 426
A Bécsi-erdő 426
A Salzkammergut 429
A Bregenzi-erdő 441
A Déli-Mészkő-Alpok 449
Kiegészítő útvonal a Déli-Mészkő-Alpokhoz 449
A Pohorje 456
A Kamniki-Alpok 458
A Karawankák 462
A Villachi-Alpok 472
A Júliai-Alpok 476
A Karni-Alpok 489
A Dolomitok 494
A Nyugati-Alpokban 511
A Külső kristályos vonulat 513
A Glarusi-Alpok és a Klausen hágóút 514
A Damma-csoport és a Három hágó útja 528
A Titlis 544
A Berni-Alpok 549
A Mont Blanc 588
A Belledonne 615
A Pelvoux 617
A Mercantour 625
A Belső kristályos vonulat 629
Az Adula 630
A Ticinói-Alpok 637
A Gotthard-masszívum 642
A Wallisi-Alpok 645
A Gráji-Alpok 673
A Cotti-Alpok 683
A Külső üledékes vonulat 688
A Säntis-csoport 688
A Mythen 694
A Rigi 698
A Pilatus 705
A Fribourgi-Albop 712
A Rocherds-de-Naye 725
A Cablais 727
A Chartreuse 732
A Vercors 735
A Napóleon út 737
Utak a Közbülső üledékes vonulat hágóin át 751
A Gotthard hágóút 753
A Simplon hágóút 761
A Nagy-Szent Bernát hágóút 768
A Kis-Szent Bernát hágóút 774
A Montgenévre hágóút 776
A Mont Cenis hágóút 779
A Tenda hágóút 780
A Nagy Alpok út 783
Könnyű hegyi túrák az Alpokban 797
Névmutató 831