Első világháború;I.világháború;Ferenc Ferdinánd;Osztrák-Magyar Monarchia;Németország;Újrafelosztás;Trianon;Forradalmak - Macskásy Könyv & Antikvárium www.mantikvarium.hu

» Kezdőlap » Könyvek ABC rendbe » Információk » Hogyan vásároljunk? » Kosár tartalma » Ügyfélszolgálat » Oldaltérkép

Kereső

Termék kategóriák

Céginformáció

www.ceghir.hu

További információk a termékről:

Fülszöveg: A magyar nyelven olvasó közönség nem talál könyvet - sem a régebbi, a két világháború közötti, sem az újabb, a felszabadulás utáni történeti irodalomban -, mely átfogóan tárgyalja az első világháborút, jóllehet a több mint fél évszázados történeti esemény egyes oldalairól és részkérdéseiről hazánkban is jelentek meg tanulmányok, s kiterjedt a régebbi és újabb külföldi irodalom is. A munka az 1914-1918-as esztendőket nem pusztán katonai események sorozataként tárgyalja. Az első világháborúban nem egyszerűen hadieseményeket lát, hanem az emberiség hatalmas társadalmi-politikai krízisét, amelyet a 19. században kibontakozó polgári fejlődés készített elő, és a századforduló új imperialisztikus folyamatai érleltek meg. Az első világháború a 19. század utolsó évtizedeiben és a századfordulón végbemenő gazdasági-társadalmi-politkai folyamatok súlyos krízisének terméke. A véres háborúba torkolló krízis nemcsak betetőzése egy korszaknak, hanem egyben nyitánya is az újnak, amely azóta is tart. A szerző az eseményeket és folyamatokat azok fontossága szerinti arányban tárgyalja. Ugyanakkor követi a magyar olvasóközönség érdeklődését, hiszen a háborúban hazánk is részt vett, s annak emlékei és következményei ma is elevenek, s a kérdőjelek száma sem csekély. Galántai József e korszak alapos ismerője széles körű forrásanyagra és irodalomra támaszkodva készítette el ennek az időszaknak a szintézisét. A szerző a nagy összefüggések feltárása közben a háború minden lényeges katonai, politikai mozzanatára kitér. A sok harcvonalon folyó világháború eseményeinek követését magyarázatokkal ellátott térképek, térképvázlatok segítik.

Tartalom

A gyökerek
Egy évszázados vita és újabb hajtása	7
A hatalmak csoportosulása és egyensúlya a 19. század végén	10
Erőeltolódások és a hatalmi ellentétek éleződése a 20. század elején	17
A fegyverkezés és az ütközőpontok	28
Harc a háború ellen	36
Ausztria-Magyarország és Szerbia konfliktusa
A szerbiai fordulat és a vámháború	42
Aehrenthal és az annexió	46
Conrad és az olasz-török háború	52
A Balkán-háborúk	56
A Balkán-politika zsákutcája	63
A bolgár orientáció lehetősége és problémái	68
Az 1913. évi októberi krízis	70
Diplomáciai küzdelem Románia körül	73
Kísérletek a kettős szövetség Balkán-politikájának egyeztetésére 1914 tavaszán	76
A trónörökös külön akciója: a szarajevói parádé	77
A júliusi válság
Elhatározások Bécsben	91
Berlin állásfoglalása	95
Tisza István ingadozása	99
A belgrádi demars és a szerb válasz	103
Az orosz-francia döntés	111
Anglia lavírozása	115
A Monarchia hadüzenete Szerbiának	121
A "Halt in Belgrad" javaslat és bécsi elutasítása	125
Világháború	129
A semlegesek	137
A háborúellenes erők veresége	143
Összecsapás (A harcok 1914-ben)
A hadászati tervek és a haderők felsorakozása	149
A Schlieffen-terv	150
A francia XVII. terv	158
A belga hadsereg	162
Az angol expedíciós erő	163
Oroszország hadereje	166
Ausztria-Magyarország tervei	170
A szerb hadsereg	173
Az erők összehasonlítása	174
Előcsatározások (Augusztus első fele és közepe)	176
Liége (Lüttich) ostroma és a belga ellenállás	176
Francia betörés Elzászba	179
Osztrák-magyar támadás Szerbiában	180
A Goeben és a Breslau a Földközi-tengeren	182
A blokád	184
A főerők első összecsapásai (Augusztus vége és szeptember eleje)	189
A "határcsaták"	189
Francia támadás Lotharingiában	189
Öldöklés az Ardennekben	191
Harc a Sambre és a Mons-csatorna mentén	192
A "határcsaták" jelentősége	193
A tannenbergi csata	196
Német előnyomulás a Marne-ig	199
A marne-i csata	202
Összecsapás Galíciában	206
Harc a Mazuri-tavaknál	209
A második osztrák-magyar támadás Szerbiában	210
A küzdelem újabb nagy hulláma (Szeptember második felétől az év végéig)	211
A "futás a tengerig" és az állásharc kialakulása	211
Az ypres-i csata	214
Az orosz "gőzhenger"	215
Törökország belépése. Harcok a Kaukázuson-túlon és Mezopotámiában	217
Ausztria-Magyarország harmadik támadása Szerbia ellen	221
Harc a tengereken	222
Harc a gyarmatokon	225
A harc mérlege 1914 végén	227
Kiegyenlített küzdelem 1915-1916-ban
A hátországok harca	235
A Németország elleni blokád szigorítása	235
Német döntés a búvárhajóharcról	236
Az USA közvetítési kísérlete	242
A búvárhajóharc mérlege 1915-ben	243
Az Oroszország elleni blokád	245
Áttérés a hadigazdálkodásra és a hátország militarizálása	246
Az ellenséges hátország bomlasztása	248
A katonai küzdelem kiterjesztése 1915-ben	251
Az Oroszország elleni hadjára	251
A téli támadás kudarca	253
A gorlicei áttörés	255
A különbéke-próbálkozások Oroszországgal	259
A Dardanellák ostroma	260
Olaszország hadba lépésa	265
Harcok a Balkánon. Bulgária belépése. Szerbia megszállása	271
A nyugati front harcai 1915-ben	275
Új fegyverek az állásháborúban	277
Támadás a Champagne-ban és Artois-ban	280
A második ypres-i csata	280
A második artois-csata	282
Az őszi nagy antant támadás	283
Felőrlő harcok 1916-ban	285
A tervek 1916-ra	285
Falkenhayn terve	285
Az antant terv	287
Az USA szándékai	288
A központi hatalmak támadásai 1916 tavaszán	290
Verdun	290
A búvárhajóharc kiterjesztése 1916 tavaszán	293
Jütland (Jylland)	295
Asiago	296
Az antant támadások 1916 derekán	297
Bruszilov offenzívája	298
A 6. isonzói csata	300
Somme	301
A tankok és a rpülők a somme-i harcokban	302
A balkáni harcok. Románia belépése	303
Portugália hadba lépése	308
Harcok a török frontokon. Az arab lázadás	309
Harcok Német Kelet-Afrikában (Tanganyika)	312
Az erőviszonyok mérlege 1916 végén és a Hindenburg-Ludendorff-irányzat térnyerése Németországban	313
Háborúellenes és forradalmi mozgalmak 1915-1916-ban	315
A hadicélok formálódása és egyeztetései a háború első szakaszában	322
A német hadicélok és a "Mitteleurópa" építése	324
Ausztria-Magyarország hadicéljai és berendezkedése a Balkánon	329
A török és a bolgár hadicélok	333
Az antanthatalmak európai céljai és egyeztetési kísérletei	335
Megállapodások Törökország felosztásáról	344
A szerb, olasz, román hadicélok	348
Az Ausztria-Magyarországról emigrált nemzetiségi politikusok programja	351
A gyarmati célok. A belga, portugál és japán érdekek	353
A döntés (1917-1918)
Új helyzet 1916-1917 fordulóján	359
A kilátások	359
A katonai tervek 1916 végén-1917 elején	361
Az orosz különbéke problematikája	364
A központi hatalmak decemberi ajánlata	367
Az Egyesült Államok békeközvetítési kísérlete	370
Az Osztrák-Maqgyar Monarchia önálló akciója	372
A polgári demokratikus forradalom Oroszországban és a "katonabarátkozások"	376
A küzdelem 1917-ben	379
A korlátlan tengeralattjáró-háború	379
Az Egyesült Államok hadba lépése	386
A harc frontokon	390
A nyugati nagy antant támadás 1917 április-májusában	390
A francia hadsereg válsága	392
A balkáni antanthadsereg és Görögország hadba lépése	394
A 10. isonzói csata	394
A júliusi Kerenszkij-offenzíva kudarca, a központi hatalmak visszafoglalják Kelet-Galíciát	395
A harmadik ypres-i és a 11. isonzói csata 1917 késő nyarán-ősz elején	398
A központi hatalmak ellencsapásai 1917 őszén: Riga elfoglalása és a caporettói áttörés	399
Cambrai - a tankok tömeges támadása	401
A török frontok 1917-ben	403
A katonai küzdelem mérlege 1917 végén és a további tervek	404
Újabb békekísérletek és újabb kudarcok 1917 folyamán	405
A monarchia titkos békeakciói	405
A forradalmi irányzatok erősödése és a pacifizmus új funkciója 1917-ben	412
A szociáldemokrata közvetítő kísérlet	413
A Vatikán békeakciója	415
Oroszország forradalma és különbékéje 1917-1918 fordulóján	418
Az oroszországi szocialista forradalom és a fegyverszünet az orosz frontokon	418
A breszti béketárgyalások megkezdése és a wilsoni pontok	427
Európa forradalmasodása (a januári sztrájk)	431
A breszti és a bukaresti béke	433
A központi hatalmak offenzívái 1918 első felében	437
Az erők és a tervek 1918-ra	437
Támadás az angolok ellen	445
Támadás a franciák ellen	450
Támadás az olaszok ellen	453
Utolsó próbálkozás	455
A búvárhajóharc csődje	456
A végső antant csapás 1918 nyarán és őszén	458
Az antant hadicélok újjáformálása 1918 folyamán	458
A Szovjet-Oroszország elleni antant intervenció kezdete	460
Az antant csapásai a nyugati fronton (július közepétől szeptember közepéig)	463
A marne-i kiszögellés felszámolása	464
A "fekete nap" és az amiens-i kiszögellés felszámolása	466
A St. Mihiel-kiszögellés felszámolása	467
Az augusztus 14-i német koronatanács és a szeptember 14-i osztrák-magyar békejegyzék	469
Bulgária fegyverletétele	472
Az általános antant offenzíva kibontakozása a nyugati hadszíntéren szeptember végétől	474
A központi hatalmak fegyverszünet- és békekérése október 4-én	477
Törökország kapitulációja	480
Az olasz támadás és Ausztria-Magyarország kapitulációja	482
Németország kapitulációja	486
Utószó
A békekötés
A békekonferencia összeülése és az orosz kérdés	493
A Népszövetség létrehozása és a mandátumok	495
A versailles-i béke	497
A saint-germaini és a trianoni békeszerződések	499
A neuillyi békeszerződés	500
A sévres-i és a lausanne-i békeszerződések	500
A háború utáni világ új erőviszonyai	501
Térképek	503
Források és irodalom	505
Névmutató	523
Földrajzi nevek mutatója	531