Hulló Magyarság (- Szociológia):

„Hídvégi János: Hulló magyarság című könyvének újra kiadása – sajnos! – időszerűbb,
mint valaha. Zuhanórepüléssel jellemezhető mélybehullással fogy a magyarság, majdnem fél évszázad óta – tudatosan egyes erők által gerjesztett és csüggedően a nép tömegei által átvett, 
az élettendenciát haláltendenciára váltó magatartásformában. Ha az egyén öngyilkos akar lenni: kötelet használ; ha a közösség öngyilkos akar lenni: egykézik – írja Móricz Zsigmond. 
Mára az először népöngyilkosságot elkövető Ormánság életformája átterjedt az egész Kárpát-medence magyarságára. ...”

dr. Hegedűs Lóránt püspök

Tartalom:
A népesedés.
Primitív emberek egykori népesedési szokásai.
Görögök, rómaiak, kereszténység.
Liberalizmus, Malthus, Franciaország.
Európa népesedési viszonyai a XX: században.
Az Ormánság.
A falusi egyke.
Hitélet és iskolaügy.
Az élettani egykéről.
A városi egyke.
A gazdasági egyke.
Az egyke orvoslása.
Az Ormánság községei.

Hidvégi János (Csonoplya, 1895. nov. 22. – Bp., 1969. dec. 22.): orvos, fogorvos, népesedéspolitikus, falukutató. Oklevelet a bp.-i tudományegy. orvosi karán szerzett (1921). 1921-től 1939-ig körorvos volt Vajszlón (Baranya m.), közben fogorvosi és tisztiorvosi képesítést szerzett. 1939–45-ben tiszti főorvos Komáromban, 1945-től a Népjóléti, ill. Egészségügyi Min.-ban közegészségügyi felügyelő, 1960-tól a bp.-i Közegészség- és Járványügyi Állomás (KÖJÁL) osztályvezetője. Tanulmányozta az ormánsági parasztság életkörülményeit, kutatásokat végzett az egyke okának kiderítésére. Mint népesedéspolitikus falukutatót baráti szálak fűzték Bajcsy-Zsilinszky Endréhez. A Hulló Magyarság c. könyve miatt elvesztette állását. Ujjászervezte a hazai iskolafogászatot; foglalkozott a gyógyvizekkel. Munkásságának köszönhető az első bp.-i szájzuhanyosztály felállítása a Rudas fürdőben. – F. m. Hulló magyarság (Bp., 1937). – Irod. H. J. (Fogorvosi Szle, 1970).

A kis képre kattintva megtekintheti képeinket nagyobb méretben!