Magyar művelődéstörténet. 1-5. köt. (MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET ):

Fülszöveg

Mintegy 4800 cikket és 1000 szöveg közti ábrát tartalmazó lexikális rész, 86 képes táblával illusztrált kronológia, 1800 művész adatait magába foglaló névmutató - ezek a jelen kötet számszerű adatai. A jeles szakemberek által szerkesztett művel olyan népszerű tudományos kézikönyvet kívánunk a művészetek iránt érdeklődők és a szakemberek kezébe adni, mely több évtizedes hiányt hivatott pótolni. Az ABC első, lexikális részének betűrendbe szedett cikkei szakszerű, de közérthető tájékoztatást nyújtanak a képzőművészetek (építészet, szobrászat, festészet, grafika) és az iparművészetek egyes ágairól. Ismertetik a technikai eljárásokat és eszközöket, az egyes művészeti stílusokat és irányokat, az esztétikai fogalmakat a művészettörténeti szempontból fontos jelképeket. Tájékoztat a mű az egyes országok művészetéről, a világ  jelentős múzeumainak, képtárainak anyagáról, a kiemelkedő műalkotásokról. A kötet második kronológiai része időrendben és országok szerinti tagolásban a művészetek fejlődésről a kezdetektől napjainkig nyújt gyors áttekintést, párhuzamba állítva azt a történeti-társadalmi fejlődés, a kultúrtörténet legfontosabb eseményeivel. A táblázatos megoldás révén az olvasónak érdekes és tanulságos összevetésekre nyílik lehetősége. Az időrendi táblákat a legjelentősebb alkotások műnyomó papírra nyomott fényképei egészítik ki. A kötetet névmutató zárja be, mely a műben szereplőalkotók legfontosabb életrajzi adatait tartalmazza.

Első kötet. Ősműveltség és középkori kultúra
Húsz melléklettel és ötszáz képpel  

Deér József: A magyarság a nomád kultúrközösségben
Váczy Péter: A magyarság a román és gót stílus korában
Kniezsa István: A megtelepedett magyarság népi alkata
Váczy Péter: Társadalmunk az Árpádok és Anjouk korában
Mendöl Tibor: A megtelepülés formái
Kring Miklós: A gazdasági élet
Tóth Zoltán: A hadakozó nép
Sinkovics István: A magyarság magánélete
Varjú Elemér: A magyar viselet a középkorban
Korbuly György: Egészségápolás
Balanyi György: Vallásos élet-iskolák
Szilágyi Loránd: Irodalmunk kezdetei
Kampis Antal: Régi magyar művészet
Bárányné Oberschall Magda: A kézművesség első nyomai
Bartha Dénes: A magyar zenetörténet első fejezete
Második kötet. Magyar renaissance
Huszonnégy melléklettel és ötszázötven képpel.

Mályusz Elemér: A magyar állam a középkor végén
Mályusz Elemér: Társadalmi viszonyok
Mályusz Elemér: A magyarság és a nemzetiségek Mohács előtt
Fekete Nagy Antal: A település képe
Sinkovics István: Mezőgazdasági viszonyok
Paulinyi Oszkár: Ipar, kereskedelem
Tóth Zoltán: A hadviselés átalakulása
Elekes Lajos: Királyi és főúri udvar
ifj. Szentpéteri Imre: Nemesi és polgári életforma
Domanovszky György: A jobbágyság élete
Korbuly György: Egészségügyi állapotok
Balanyi György: Papok és hívek
Ivánka Endre: Iskolázás és népművelés
Kardos Tibor: A humanista irodalom
Varjú Elemér: A magyar viselet a középkor végén
Balogh Jolán: A késő-gótikus és a renaissance-kor művészete
Horváth Henrik: A kézműipar új formái
Bartha Dénes: A renaissance-kor zenéje
Harmadik kötet. A kereszténység védőbástyája
Huszonöt melléklettel és 469 képpel.

Lukinich Imre: A három részre szakított ország
Szabó István: Pusztuló magyarság
Istványi Géza: A három országrész társadalma
Eperjessy Kálmán: A települési rend bomlása
Berlász Jenő: A mezőgazdaság állapota
Berlász Jenő: Ipar és kereskedelem
Gyalókay Jenő: Végvár és csatatér
Vácz Elemér: Két udvar, két főnemesség
Bárányné Oberschall Magda: Nemes és polgár a török időkben
Juhász Lajos: A megnehezedett jobbágysors
Höllrigl József: Magyar és törökös viseletformák a XVI-XVII. században
Héjja Pál: Az egészségügy
Révész Imre: Reformáció és ellenreformáció
Balassa Brúnó: Iskolai művelődés
Császár Elemér: Vallásos és hősi irodalom
Balogh Jolán: A késő-renaissance és a kora-barokk művészet
Bárányné Oberschall Magda: Magyar iparművészet a hódoltság korában
Bartha Dénes: Magyar zenekultúra a török hódoltság korában
Negyedik kötet. Barokk és felvilágosodás
32 melléklettel és 469 képpel. 

Wellmann Imre: Barokk és felvilágosodás
Szabó István: A nemzetiségek térnyerése és a magyarság
Ember Győző: A barokk rendi társadalom
Mendöl Tibor: Az új települési rend
Bakács István János: Mezőgazdasági fejlődés
Lederer Emma: Iparunk és kereskedelmünk a merkantilizmus korában
Markó Árpád: Insurrectio és állandó hadsereg
Wellmann Imre: Az udvari ember
Gárdonyi Albert: A vármegye és a város társadalma
Csapodi Csaba: A falu élete
Undi Mária: Úri- és népviselet a barokk korban
Korbuly György: Az állami egészségvédelem felé
Hermann Egyed: A vallásos ember a barokk korban
Csóka J. Lajos: A Ratio Educationis korszaka
Alszeghy Zsolt: A könyv és olvasója
Pigler Andor. A barokk művészet
Bárányné Oberschall Magda: Az iparművészet irányváltozása
Haraszti Emil: A barokk zene
Ötödik kötet. Az új Magyarország
30 melléklettel és 504 képpel 

Miskolczi Gyula: A modern államszervezés kora
Mendöl Tibor: A mai kultúrtáj
Párdányi Miklós: Nép, nemzet, nemzetiség
Hajnal István: Az osztálytársadalom
Ungár László: Kapitalisztikus gazdálkodás
Trócsányi Zoltán: Új életformák
Tóth László: A vallásos szellem
Ravasz László: A világnézet
Hajdu János: Felsőbb oktatásügy és tömegnevelés
Farkas Gyula: Író és olvasó a XIX. században
Mátrai László: A szellemi tudományok
Szabó Gusztáv: A természet és a technika tudománya
Melly József: Az emberi egészség tudománya és védelme
Petrovics Elek: A modern festészet kialakulása
Lyka Károly: A szobrászat
Bierbauer Virgil: Az építészet
Lyka Károly: Az otthon művészete
M. Császár Edit: Az alakító művészet
Prahács Margit: Zene és zenekultúra

Ismertető

A Magyar Történelmi Társulat gondozásában, Domanovszky Sándor, valamint Balanyi György, Lukinich Imre, Mályusz Elemér, Miskolczy Gyula, Szentpétery Imre, Váczy Péter, Varjú Elemér, Wellmann Imre szerkesztésében 1939-1942 között jelent meg az ötkötetes Magyar Művelődéstörténet.

"Ez a munka is, amelyet most olvasóink kezébe adunk, a magyar nemzet történetét fogja adni, de némileg más szemszögből. A politikai események ismeretét föltételezve, inkább a szellem kevésbbé élesen észrevehető működésére fogjuk figyelmünket összpontosítani. ... A politikai élet szembeszökő jelenségeivel szemben, kultúránk alakulását akarjuk az olvasó elé állítani. ... Minden, ami a társas együttélés szervezetét és kereteit illeti, ide tartozik. Szellemi tényezők mellett azonban szó lesz anyagiakról is: a birtokba vett föld jellegének átalakításáról, a lakosság nemzeti összetételéről, a társadalomról és a gazdaságról, a szellemi élet különböző ágainak alakulásáról s végre a lakosság különböző rétegeinek életformáiról. ... Azt kell adnia, amit mai tudásunk mellett adni tudunk. Legyen ez a munka alap az új kutatásokra, eszköz a művelődéstörténeti tudás közkinccsé tételére, hogy az utánunk következők a közönség megnyilvánuló kivánságára mentől hamarabb tökéletesebb munkával tudják pótolni a mienket. Addig is megérdemli az első komoly kisérlet, hogy hiányaival szemben elnézéssel legyenek." - írja Domanovszky az előszóban.

A több mint 2500 képpel illusztrált, magyar nyelven lényegében előzmény nélkül való munka az egyes területek jeles tudósainak élvezetes stílusú tolmácsolásában adja történeti kultúránk, a művelődéstörténeti kutatások szintézisét.