NAPÁLLAM (FILOZÓFIA):

Tommaso Campanella életművének csúcspontja A Napváros című dialógusa (és a szorosan hozzá kapcsolódó, vele lényegében egy művet alkotó traktátusa, a Vitás kérdések a legjobb köztársaságról). Az inkvizíció börtönében, 1602-ben írt államelmélet és államelméleti utópia szervesen beleillik a filozófia történetének nagy állambölcseletei sorába. Napvárosban mindenki dolgozik, a termelt javakat a szükségletek szerint osztják el, közös vallás van, mely semmiben sem hasonlít a tételes kereszténységhez, nincs magántulajdon, árucsere, a hatalom, az irányítás a tudósok kezében összpontosul. Ez a viszonylag egyszerű, kommunisztikus struktúra azonban nem önmagában tekintendő, hanem abban a kontextusban, amelyben keletkezett, és nem az utópisztikus és egyéb szocializmusokkal vetendő egybe, hanem az államelméleti alapfogalmakat tisztázó munkákkal.

Campanella, [kam] Tommaso, olasz dominikánus, filozófus-költő, *1568, +1639. Spekulációjában a szellem önbizonyságából indul ki, de platonizmus, keresztény misztika, zsidó és arab filozófia elegyednek nála asztrológiai elemekkel. Mágiával vádolták, 26 évet töltött börtönben. Leghíresebb műve Napállam, (Civitas Solis) c. utópisztikus állain regénye.

A calabriai Stilo-ban látta meg a napvilágot. Fiatalon lépett be a domonkos rendbe, tanulóévei alatt az újplatonisták filozófiai irányzata volt rá nagy hatással. 1588-ban ezért a rendet is el kellett hagynia, ezután sorra járta az itáliai városokat, hirdetve tanait. Személye az inkvicízió figyelmét sem kerülte el, többször elfogták. Dél-Itáliában felkelést készített elő, amelynek fő célja a vagyonközössék, illetve a spanyol uralom felszámolása. Az összeesküvést azonban leleplezték, Campanellát iszonyatosan megkínozták, a máglyahalált csak az őrültség színlelésével kerülte el. A börtönben fejezte be fő művét, A Napállamot. Campanella 27 évet töltött börtönben, 1626-ban VII. Orbán pápa engedte szabadon. 1634-ben újabb összeesküvésbe keveredett, ezért menekülnie kellett. Párizsba ment, ahol Richelieu bíboros bizalmát élvezte. A francia fővárosban hunyt el 1639. május 21-én.