Nyelvtan - stílus - szónoklás (NYELVKÖNYVEK NYELVTUDOMÁNY):

Nyelvtan, stílus, szónoklás
Tartalom
Előszó (Írta: Terestyéni Ferenc) 5
A fogalmazás művészete - Terestyéni Ferenc 11
Mi a fogalmazás szerepe? 11
A fogalmazás témája és címe 14
A fogalmazás fajai 16
Milyen alapelvekre épül a jó fogalmazás? 17
Mire jó a vázlat, 38
A leírás 40
A jellemrajz 47
A kádervélemény 51
Az elbeszélés 53
A jelentés 59
A levél 67
Az életrajz 75
A jegyzőkönyv 81
A kivonat vagy jegyzet 84
A közlemény és értesítés 91
Az értekezés 95
A szónoki művészetről - Terestyéni Ferenc 107
Az élőszó ereje és fontossága 107
A kötetlen beszéd néhány általános tulajdonsága 109
A kötetlen beszéd fajai 112
Hogy történik a szónoklatra való felkészülés? 118
A beszéd anyagának összeállítása 121
Az anyaggyűjtés 121
A forrásmunkák tanulmányozása és feldolgozása 122
Az adatok felhasználásának szempontjai 124
A beszéd szerkezetének kidolgozása 127
Hogyan készül és mire jó a vázlat? 127
Szükséges-e a beszéd szövegének leírása? 132
Hogyan kezdjünk a beszéd általános felépítéséhez? 133
Milyen legyen a bevezetés? 134
A beszéd központi része: a tárgyalás 142
A befejezés 154
A szónok nyelve és stílusa 159
Főbb szempontok a beszéd nyelvi kidolgozásához 160
Hibák a szónok nyelvében 169
A beszéd művésziségének eszközei 180
Mi biztosítja a beszéd élénkségét? 181
Mi teszi a beszédet szemléletessé? 188
A szónok az elóadói emelvényen 193
Milyen legyen a szónok és a hallgatóság kapcsolata? 193
A szónoki tapintat 194
A szónok meggyőződése és őszintesége 195
A szónoki beszédmodor 196
A hangerő kihasználása 197
Kiművelt hang: irodalmi kiejtés 198
Mi a hangmagasság? 200
Milyen legyen a beszéd üteme? 201
Szünetek 202
Hangsúly és hanglejtés 203
Változatosság a hangban 205
A szónok megjelenése és viselkedése 206
Gesztikuláció és arcjáték 207
A hangokról ezt jegyezzük meg! (Írta: Fábián Pál) 213
A szavak anyagraktárában (Írta: Fábián Pál) 220
Az alapszókincs és a kiegészítő szókészlet 221
A nyelvi rétegek szókincse 224
Az irodalmi nyelv és a köznyelv szókincse 224
A nyelvjárási szavak 225
A szakszókincsek 229
A mozgalmi nyelvről 236
A tolvajnyelv 242
A zsargon 244
Az idegen szavak 245
A régiességek (archaizmusok) 254
Az új szavak 255
A stílus virágai: a szólások, a közmondások 256
A szókészlet szerepe a stílusfestésben 260
A szavak hangulata 263
Az új szavak születése (Írta: Fábián Pál) 269
Jelenéstan (Írta: Szathmári István) 284
A szó jelentése 284
Hogyan függ össze a szavak hangalakja és jelentése? 286
Melyek az egyjelentésű és többjelentésű szavak? 290
Nyelvünk díszei: a szóképek 301
A szókép fajai 303
A szóképekzhez csatlakozó stilisztikai eszközök 308
Az azonos alakú szavak 312
Miért fontosak a nyelvben a rokon értelmű szavak? 314
Hogyan erősítjük, nagyítjuk, túlozzuk, kicsinyítjük mondanivalónkat? 317
A szófajok (Írta: Szathmári István) 322
Hogyan helyezkednek el a szavak a mondatban? 322
Mi a szófaj? 324
Mit kell tudni az igékről? 325
Mire és hogyan használjuk az igéket beszéd és írás közben? 326
Mit kell tudnunk az igék helyesírásáról? 331
Fontos szófajunk: a főnév 333
A főnévi igenév 335
Mire és hogyan használjuk fel a főneveket? 336
Mire ügyeljünk a főnevek írásával kapcsolatban? 339
Tulajdonságot jelölő szavaink: a melléknevek 341
A melléknévi igenév 342
A melléknevek fokozása 342
Mire jók a melléknevek? 343
Milyen hibákat követünk el a melléknevek írásában? 345
A számnév 345
Hogyan használjuk a számneveket? 346
Hogyan kell írni a számneveket? 346
Mit kell tudnunk a névszók ragozásáról? 347
Hogyan írjuk a névszóragokat? 348
A névszók helyettesítői: a névmások 349
Mire valók a névmások? 349
Milyen hibákat követünk el a névmások írásában? 352
Mit fejez ki a határozószó? 352
Hogyan használjuk a határozószókat? 353
Mit kell tudnunk a határozószók helyesírásáról? 354
Nyelvünk névutói 354
Hogyan írjuk a névutókat? 355
Az igekötők szerepe 356
Helyesírási problémák az igekötők írásában 357
Fontos szavaink: a névelők 357
Hogyan használjuk fel a határozott névelőt? 358
Mikor helyes és mikor helytelen a határozatlan névelő használata? 360
Kötőszavaink 361
A módosítószó 361
Mi az indulatszó? 362
Hogyan írjuk helyesen az indulatszókat? 362
A modattan (Írta: Berrár Jolán) 363
A szavak helye a mondatban 363
Mit állítunk? 364
Kihagyhatjuk-e az állítmányt? 367
Ki cselekszik? Mi történik? 369
Ne felejtsük el egyeztetni az alanyt és az állítmányt 372
Mire irányul a cselekvés? 374
Hogyan mondjuk helyesen? 376
Mire valók a határozók? 378
Mivel fejezzük ki a határozókat? 379
A helyhatározók helyes használata 381
Az időhatározó 383
Fordítsunk gondot határozóink helyes használatára! 385
Milyen határozót vonzanak egyes igék és melléknevek? 386
Hogyan mondjuk helyesen? 388
Mi módon, mi okból vagy mi célból cselekszünk? 391
Mire szolgálnak a jelzők? 394
Hogyan mondjuk helyesen? 395
A számnévi jelzők 397
Jelzőként használt határozók 398
Az értelmezők 398
A birtokos jelző 399
Hogyan helyezkednek el a mondatrészek a mondatban? 402
Hogyan használjuk az írásjeleket az alárendelt mondatdrészek között? 404
Írásjelek az értelmezős szerkezetben 406
Melyek a halmozott mondatrészek? 407
Szervetlen mondatrészek 409
A szórend és a hangsúly fontossága 410
Hányféle mondat van? 413
Kijelentő mondatok 413
Felkiáltó mondatok 413
Óhajtó és felszólító mondatok 414
Kérdés és felelet 415
Állítás és tagadás 418
Az összetett mondatok 420
Mikor használunk még kötőszókat? 423
Milyen fajtái vannak a mellérendelt mondatoknak? 424
Kapcsolatos mondatok 424
Ellentétes mondatok 425
Választó mondatok 428
Következtető mondatok 429
Magyarázó mondatok 430
Az alárendelt mondatok 431
Mellékmondatok hogy kötőszóval 432
Mellékmondatok aki, ami, amely-lyel 434
Mikor ne használjunk aki, ami kötőszós mondatokat? 437
Milyen kötőszókat használjunk a határozói mellékmondatokban? 438
Okhatározói mellékmondatok 441
Feltételes mondatok 441
Megengedő mondatok 442
Hasonlító mondatok 443
Hogyan használjuk az igemódokat a mellékmondatokban? 444
Hogyan használjuk az írásjeleket az összetett mondatokbaN, 446
Még néhány megjegyzés a mondatokról 447
Mellérendelés vagy alárendelés? 448
A művészi kifejezés tanulságai (Írta. Szende Aladár) 453
Mi a célja ennek a fejezetnek? 453
Néhány művészi szöveg vallomása 456
A leírás 456
Az elbeszélés 465
A levél 474
Hogyan írnak költőink szemléletesen? 477
Mivel ér el az író mozgósító hatást? 488
Hogyan is írjunk és beszéljünk hát? 505
Tanulmányozásra ajánlott kiadványok 508

Nyelvtan
azon szabályoknak foglalatja és tudományos, rendszeres előadása, melyeken valamely nyelvnek beszélése és irása sarkallik. Az általános Ny. a nyelvnek lényegét és legszükségesebb föltételeit, szabályait állítja össze; mig a filozofiai, bölcseleti Ny. az általános tudománynak eredményeit egy rendszeres fogalomszerü egésszé alakítja; az összehasonlító Ny. különösen a rokon nyelveknek egymáshoz való viszonyát tárgyalja; a speciális Ny. egy bizonyos nyelvnek szabályait állítja föl; a történeti Ny. végre azt mutatja, hogy miképen fejlődött és idomult valamely népnek a nyelve bizonyos idő lefolyása alatt. A Ny. rendszerint 3 részben adja elő a körébe tartozó tárgyat: hangtan, szó-(jelentés- vagy alak-)tan és mondattan.
Forrás:Pallas
Stílus
A művészetelméletben legelterjedtebb felfogás szerint a műalkotások formaelemeinek összehangolt rendszere, amely az egyes elemek azonos v. rokon formaelvek szerinti kiválogatása révén jön létre. Aszerint, hogy az elvontság milyen szintjén vizsgálódunk, beszélhetünk az egyes alkotások, szerzők, irányzatok, korok stb. stílusáról.
Forrás:lapoda Lexikon